Egy magyar sikerszám: kalapácsvetők az olimpiákon

A kalapácsvetés őse már a keltáknál fellelhető volt. Szülőhazája a Skót felvidék. Eleinte harckocsikerekeket, kődarabokat, majd merev nyelvű kalapácsot dobáltak. A mai modern kalapácsvetés a görögök testkultúrájában nem szerepelt. Ugyanakkor más ókori népeknél fellelhető. Az újkori atlétika kezdetén a kalapácsvetés az angoloknál elfogadott versenyszámként szerepelt. A középkorban és az újkor elején főleg a prizma alakú, vasfejjel, valamint fanyéllel ellátott kalapács képviselete a mai sport ősét. Dobálása az erős emberek kedvenc szórakozása volt. Az első angol bajnokságot (1866) R. James nyerte 24,50 m-es eredménnyel. Ekkor még vonal mögül, helyből dobták el a versenyzők a szert. Ez idő tájt a kalapács alakjának, súlyának és hosszának sokfélesége akadálya lett a dobótechnika fejlődésének. Az 1800-as évek végére az előbb említett eltérések miatt szabályokat vezettek be egyenlőre csak Angliában.
Az 1900-ban a kalapácsvetés olimpiai versenyszám lett, mely további fejlődését erőteljesen befolyásolta. Első olimpiai bajnoki győzelem J. Flanagan, nevéhez fűződik, akinek még két alkalommal sikerült ezt a bravúrt végrehajtania.
Az első hivatalos világcsúcsot 1913-ban P. Ryan állította fel 57,77 m-es eredménnyel, mely 25 évig megdönthetetlennek bizonyult.

1. A versenyzõ a kiinduló helyzetben (lengetés vagy forgás elõtt) leteheti a kalapács fejét a körön belül, illetve azon kívül a talajra.
2. Nem számít szabálytalan dobásnak, ha a kalapács feje lengetés vagy forgás közben érinti a talajt vagy a dobókör peremét, azonban hibás a kísérlet, ha a versenyzõ emiatt megáll, hogy dobását újrakezdje.
3.Nem számít kísérletnek, ha a kalapács a kidobás közben vagy a levegõben eltörik, ha egyébként a kísérlet megfelel a jelen szabályban foglaltaknak. Ha a versenyzõ emiatt elveszti egyensúlyát, és ezáltal megsérti a jelen szabály bármely pontját, nem kell hibásnak tekinteni a kísérletet.


A magyar kalapácsvetésnek nem volt számottevő hagyománya. A magyar bajnokság műsorára csak 1937-ben került fel, melyen Kemény Gábor diadalmaskodott.
Ebben az időben még senki sem sejtette, hogy az elkövetkező évtizedekben a magyar atlétika meghatározó, siker versenyszáma a kalapácsvetés lesz. A sportág kilenc olimpiai aranyérmei közül négyet kalapácsvetésben szereztünk:

Németh Imre 56,07 London 1948
Csermák József 60,34 Helsinki 1952
Zsivotzky Gyula 73,36 Mexikó 1968
Kiss Balázs 81,24 Atlanta 1996


(Kassa, 1917. szeptember 23. - Budapest, 1989. augusztus 18.) olimpiai bajnok atléta, sportvezető, Németh Miklós olimpiai bajnok gerelyhajító apja.

1938-tól a MAC (Magyar Atlétikai Club), 1945-től a Toldi Miklós SE, majd 1947-től a Budapesti Vasas atlétája volt. Kalapácsvetésben, súlylökésben és diszkoszvetésben is versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeit kalapácsvetésben érte el. Háromszor javította meg a kalapácsvetés világcsúcsát. Két olimpián vett részt, 1948-ban, Londonban olimpiai bajnoki címet, 1952-ben, Helsinkiben bronzérmet nyert. Az aktív sportolást 1960-ban fejezte be.

1949-től 1953-ig országgyűlési képviselő volt, 1953-tól a Népstadion igazgatójává, majd a Népstadion és Intézményei Vállalat főigazgatójává nevezték ki. Innen 1980-ban nyugalmazták. Közben 1964-től 1973-ig a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke egyben a Vasas atlétika szakosztályának elnöke volt.

1979-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend bronz fokozatát.

· Első aranyérmünk a II.vh. után
· Hátrányos testalkat - remek technika = torziós technika: kalapács leszálló ágban való gyorsítása ( Balogh Lajossal)
· Londoni sima győzelem:56.05. 2. Gubijan 54,27 m 3. Benett 53,73 m
· Helsinki: helytállás 57,74 m bronzérem, ebben az évben dobta legjobbját: 60,31 m

• olimpiai bajnok (1948)
• olimpiai 3. helyezett (1952)
• angol bajnok (1947)
• tizenkétszeres egyéni magyar bajnok
• tizenkétszeres magyar csapatbajnok
• tizenkétszeres magyar csúcstartó
• világcsúcsai:
• • 1948: 59,02 méter
  • 1949: 59,57 méter
  • 1950: 59,88 méter

(Szenc, 1932. február 14. - Tapolca, 2001. január 12.) olimpiai bajnok kalapácsvető.

A nemesgulácsi kőfejtő csilléseként, tizenhét évesen vett először kezébe atlétikai dobószámban használt kalapácsot, de hamar kiütközött tehetsége. 1950-től a a Tapolcai Vasutas SK versenyzőjeként kezdett aktívan sportolni, 1952-ben már a magyar válogatott tagjaként olimpiai bajnok és világcsúcstartó 60,34 méterrel. Ő a világon az első kalapácsvető, aki hatvan méteren felül dobott. Egyéni legjobb eredményét - 64,23 métert - 1960-ban dobta. Több egyesületben versenyzett, 1951-től a Tapolcai Lokomotív, 1955-től a Tapolcai Törekvés, 1957-től a MÁV TIAC atlétája. A sportolás mellett, 1957-ben érettségizett. 1956-ban, a melbourne-i olimpia megnyitóján ő vitte a magyar csapat zászlóját. Az 1960-as római olimpián is indult, de nem ért el helyezést. 1952 és 1961 között 44-szeres magyar válogatott volt. Aktív pályafutását 1962-ben fejezte be. 1967 és 1970 között a magyar atlétaválogatott dobóedzője volt. Tanítványai közül Zsivótzky Gyula az 1968. évi olimpián bajnoki címet nyert. 1993-ban sportpályafutása elismeréséül megkapta Magyar Köztársasági Érdemrend arany fokozatát. Példaképe Németh Imre volt. 1995. október 20-án Zsivótczky Gyulával együtt felkerül a neve a Magyar Sportcsillagok Falára.

• olimpiai bajnok (1952)
• olimpiai 5. helyezett (1956)
• Európa-bajnoki 3. helyezett (1954)
• Európa-bajnoki 8. helyezett (1958)
• angol bajnok (1954)
• négyszeres magyar bajnok (1953, 1954, 1956, 1957)

(Budapest, 1937. február 25. - 2007. szeptember 29.) olimpiai bajnok atléta, sportvezető, a Nemzet Sportolója.

1952-től a Kiskunfélegyházi Vasas, 1955-től a TFSE (Testnevelési Főiskola Sport Egylet), majd 1958-tól az Újpesti Dózsa kalapácsvetője volt. 1956-tól 1973-ig szerepelt a magyar válogatottban. Négy olimpián vett részt, az 1960. évi római és az 1964. évi tokiói olimpián ezüstérmet, az 1968. évi mexikóvárosi olimpián olimpiai bajnoki címet nyert. A kalapácsvetés világcsúcsát kétszer, Európa-csúcsát négyszer javította meg. 1958 és 1970 között tizenhárom egymást követő évben lett magyar bajnok. 1965-ben az év sportolójává választották. Az aktív sportolást 1973-ban fejezte be.

1988-tól a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 1991 és 1993 között az ÚTE (Újpesti Torna Egylet) elnökhelyettese volt. 2000-ben Magyar Örökség-díjat kapott.

• olimpiai bajnok (1968)
• kétszeres olimpiai 2. helyezett (1960, 1964)
• olimpiai 5. helyezett (1972)
• Európa-bajnok (1962)
• Európa-bajnoki 2. helyezett (1966)
• Európa-bajnoki 3. helyezett (1958)
• Universiade-győztes (1959, 1961, 1965)
• Universiade 2. helyezett (1963)
• Universiade 3. helyezett (1958)
• tizenháromszoros magyar bajnok (1958-1970)
• világrekordjai:
• • 1965: 73,74 méter
  • 1968: 73,76 méter

Kiss Balázs, a VEDAC kalapácsvetője már 13 éves korában felhívta magára a figyelmet. Fiatalabb korosztályi bajnokságai és csúcsai után ösztöndíjjal Amerikába, Los Angelesbe, a dél-kaliforniai Egyetemre került, ahol eredményei fokozatosan javultak. A válogatottnak 1993-ban lett a tagja, 1994-ben az EB-n még csak tizenkettedik volt. A következő évben 1995-ben háromszor javította meg a magyar csúcsot (81,94, 82,10, 82,56), megnyerte a 100. jubileumi magyar bajnokságot, de a VB-n csak negyedik lett, bár a szabadtéri világranglistán rekordjával a második helyet foglalta el. Ebben az évben, majd a következő két évben is őt választották meg az év atlétájának. 1996. évi olimpiai győzelme után 1997-ben 82,90-re javította a csúcsot, 1998-ban 83,00 méterre. Az augusztusi budapesti EB-n Gécsek Tibor mögött a második lett, aki később a csúcsot is elhódította tőle. Az 1999. évi sevillai világbajnokságon a selejtezőből nem jutott döntőbe. Kétszer győzött az Universiadén (1995 és 1997), egyszer második lett (1993).
Kiss Balázs olimpiai győzelem után Amerikában folytatta egyetemi tanulmányait, a 2000. évi olimpiára Veszprémben készült.

· Az ifjúságiak mezőnyében 1991-ben 70.66 méter a világ 3. legjobbja.
· Tanulmányait Los Angelesben, ösztöndíjjal végezte
· Az atlantai olimpia előtti évben már öt métert javított korábbi legjobbján.82,56 m
· VB 4.hely Athén- 2001.
· EB 2. hely, Budapest.- 1998.
· Egyéni legjobbja: 83,00 m
· Atlanta: selejtezőben 78,34 méter
A döntőben 80,24 m, 2. L.Deal 80,12 m 3.Krikun 79,03 m
· Magyar csúcstartó: 82,10 - 82,56 - 82,90 m.
· Itthon Szabó Ernő, Los Angelesben pedig Dan Lange edzette.
· Sydneyben indult a NOB versenyzői bizottságába- sikertelenül


Források:
1. www.masz.hu
2. Page,Jason: Dobó és Ugrószámok
3. Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon
4. www.magyar.sport.hu

Készítette: Kiu Tamás